Tegnap kiosztották a német teszteket. Előtte megbeszéltük a többiekkel, hogy igazából egyáltalán nem számít, milyen lesz, de azért mindenki kissé idegesen várta a tanárnénit. Főleg én, ugyanis szent meggyőződésem volt, hogy az enyém sikerült a legrosszabbul, tekintve, hogy a csoportból én vagyok német nyelvű országban a legkevesebb ideje, és a szókincsem, hát hm, szóval, ne szépítsük, gyatra.
Viszont aki olyan pesszimista, mint én, azt érik a leggyakrabban kellemes meglepetések! Ugyanis miután hőn szeretett tanerőnk odaadta a dolgozatokat, felírta az eredmények statisztikáit a táblára (német precizitással, természetesen), és ilymódon kiderült, hogy a tesztem tökéletesen beleesett a csoportátlagba! Ja igen, az pedig még külön hasznosnak bizonyult, hogy egész hétfőn amiatt pánikoltam, hogy én még életemben nem tanultam a függő beszédet (leánykori nevén Konjunktiv I), és Bécs felé utazva végig a nyelvtankönyvet bújtam, ugyanis az ezzel foglalkozó rész, ami szép sok pontot ért, tökéletesen hibátlan lett! (Bár mindig is tisztában voltam vele, hogy a németben számomra NEM a nyelvtan okoz gondot.)
Hát ez történt. Talán csodálkoztok, amiért azon lelkendezem, hogy "átlagos" lett a tesztem, mert ez általában nem vall rám, de most igazolva érzem, hogy helyem van ebben a csoportban, amivel kapcsolatban eddig erős kétségek gyötörtek. Hurrá! A szókincsem pedig napról napra javul, úgyhogy talán az sem menthetetlen.
Az óra végeztével elmentünk megünnepelni, hogy túl vagyunk az első teszten. (Ezúton is elnézést kérek mindenkitől, akinek azt ígértem, hogy este fent leszek az MSN-en, de Hannibalnak, a csoport venezuelai fiestafelelősének nem lehet ellenállni, ha kocsmába akarja cincálni az embert. :-) Egy ír pubba, ami esetünkben ugyan nem túl stílszerű, de egyébként nagyon kellemes hely. És egész este németül beszéltem! Igen! (Szerencsére rajtam kívül ketten is voltak magyarok, úgyhogy ha nem tudtam egy szót, mindig megkérdezhettem. Azért ez jó kis mankó volt.)
Ja, végül pedig még azt is elmesélem, hogy potom 5 EU-ért vettem 11 db régészetes könyvet, mert az egyik németes társam és a férje selejtezik otthon a könyvespolcot, és ráakadtak egy tízkötetes, "Bevezetés a régészetbe"- szerűségre, tele szép színes képekkel (PowerPoint készítés szempontjából ez nem egy utolsó szempont...), meg még egy munkára, ami a leghíresebb német leletekről szól. Ezt nem hagyhattam ki. Már csak az a kérdés, hogy hogyan fogom őket hazavinni?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése