Nem, nem nem romlott el a helyesírás- ellenőrzőm, csak tegnap koncerten voltam. Nem fogjátok kitalálni, a Kékszakállú herceg várán. Azt hiszem, ennek az operának és nekem az a közös végzetünk, hogy mindig csak hihetetlen akcentussal hallhassam Balázs Béla egyébként rendkívül szimbolikus szövegét.
Amikor harmadikos gimnazista koromban eljutottunk Bartókig, az énektanár behozta meghallgatni ezt a darabot, és mivel ő aztán rettentően műértő volt, igyekezett a művészileg legmagasabb szintű felvételt beszerezni. Csak egy gond akadt: ebben a változatban oroszok voltak az énekesek. Őszintén szólva nem tudom, hogy 20 év tanítási gyakorlattal hogyan gondolhatta, hogy 36 darab 17 éves képes lesz röhögés nélkül végighallgatni, hogy "Kaékshakallúú!" "Juuudit, jaöss-e... maég utannaam?" Mondanom sem kell, az óra botrányba fulladt, és a tanárnéni kijelentette, hogy mi mind barbárok vagyunk. :-)
Ezek után tegnap arcomon kaján kis mosollyal léptem be a Musikverein arannyal és puttókkal erősen túlterhelt épületébe, hogy újra meghallgathassam az ominózus művet, ezúttal a bécsi filharmonikusok, Fischer Ádám karmester, Iris Vermillion, német és James Johnson, angol anyanyelvű (többet nem tudtam róla kideríteni) énekesek előadásában.
Az igazság végül is az, hogy most már nem zavart az akcentus. Az első "kékszakállúnál" (kiejtést lásd a címben) azért elmosolyodtam, de onnantól kezdve a gerincemen föl-le futkosó cidri vette át a röhöghetnék helyét.
Bár koncertformátumban adták elő, tehát nem voltak díszletek meg kosztümök, ez az opera így is iszonyú ütős. Huh, még akkor is, ha az ember nem ismeri a sztorit. Én meg ráadásul emlékeztem rá, mert unalmamban annak idején legalább hússzor elolvastam az énekkönyvemben az elemzését (képzelhetitek, milyen sok értelmes dolgot csináltunk abban a 45 percben, ha ez izgalmasabb volt!).
Szóval, megérte. Meg kell szereznem, hogy újra meghallgathassam!
Egyébként előtte még eljátszották Mozart C-dúr szimfóniáját is, ami szintén nem rossz, de sajnos nem dacolhatott a férfilélek mélyreható elemzésének komolyzenei kifejezésével. (Bár erre azt mondta azon a bizonyos énekórán az egyik rebellis osztálytársnőm: "Tudja tanárnő, ha Bartók lelke ilyen volt, én csak sajnálni tudom érte." ;-)
Ha többet akartok tudni, mint az én szakavatatlan lelkendezésem:
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_k%C3%A9kszak%C3%A1ll%C3%BA_herceg_v%C3%A1ra
És itt bele is kukkanthattok az operafilmbe, ahol kivételesen tisztességes magyar kiejtéssel hallható:
http://www.youtube.com/watch?v=7qLcAK3Uk7Q
(Ja, csak még egy dolog: azon túl, hogy szórakoztató szegény külföldieket hallgatni, amint küzdenek a magyar nyelvvel, azért tök jó, hogy van egy olyan operánk, amit világszerte eredetiben adnak elő a leghíresebb operaházakban és koncerttermekben. Most, hogy keresgéltem a neten, kiderült, hogy csak ebben az évben játszották már a milanói Scalaban, Barcelonában, Münchenben és most Bécsben is. Éljen Bartók!)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
Hát most műveletlen barbár (szakáll nélkül) leszek, de azt hiszem az opera nem az én műfajom.
Ádámmal vitatkoztam ezen egyszer, és levezettem, hogy azt szeretem, amikor értem, hogy mit énekelnek...
A helyzet az, hogy általában én is így vagyok vele. :-) De itt most ismertem és szerettem a sztorit, és ráadásul tényleg eszméletlen hatásos az egész... (amúgy nem is szeretem az operákat...)
értem. hát biztos jó lehetett. bár végképp nem tudom elképzelni, hogy milyen lehetett koncert formátumban.
Hát, ott volt a zenekar, kiállt eléjük a két énekes szmokingban/nagyestélyiben, azt énekeltek. :-D
Mi történt veled Ági?
Elvitt a hétfejű sárkány?
Már napok óta várok egy új postot, mindeddig hiába... :(
Ejnye- bejnye de türelmetlen vagy! Azért nem írtam, mert nem történt semmi, ültem a könyvtárban! :-)
De tudod mit, küldök neked valamit emailen, hogy azért ne legyen betűhiányod! :-D
:-) azért,ha lehet, a magyar akcentusút szerezd meg! Nekem van egy musical CD-m, aminek magyar vonatkozása is van, azon az amcsi hapsi próbál meg egy számban magyar altatódalt énekelni...:-)
Juli
Megjegyzés küldése