Hahá! Végre egyszer nem vagyok elmaradva a blogírásban! Kár, hogy ma nem történt túl sok minden. Itt voltak a szüleim, hoztak nekem kábé egy tonna kaját, aminek majdnem a felét visszaküldtem, mert nemhogy két hétre, de még egy hónapra is sok lett volna. Aztán kaptam egy halom német zenét Sonjától, amit lelkesen el is kezdtem hallgatni, és vannak egész jók! Hallgassatok német zenét!
Ja, és Sonjának ízlik a nagyim túróspitéje (Köszi mama, tényleg fincsi!), bár a töltöttkáposztához még nem gyűjtött elég bátorságot.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése